|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 76 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cseh Gábor 2006. szeptember 8.A tízéves múltra visszatekintő Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület /MA-ZA/ aktív, sok találkozót, rendezvényt tartottak. Cseh Gábor egyesületi elnök beszámolójában szépszámú rendezvényt sorolt fel, s szó esett a tervekről is, az ’56-os forradalom októberi emlékünnepére készülődésről, s a Zalaegerszegen felállításra szánt székely kapuról. Az egyesület rendszeres tevékenységgel ápolja a két város közötti baráti viszonyt, mely tevékenység kiterjed a gazdasági, társadalmi, oktatási, művelődési és sportéletre egyaránt. Júliusban Marosvásárhelyre érkezett például 35 zalaegerszegi és 14 vajdasági gyermek és felnőtt. A MA-ZA Baráti Kör Egyesület meghívására jöttek. Erdélyi körútra is indultak. Augusztusban marosvásárhelyi gyermekek üdülhettek Balatongyörökön. /Ma–Za híradó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./2007. február 24.Marosvásárhely és Zalaegerszeg testvértelepülések. Wass Albert idézetet /”…és maradok ez úton, míg csak élek, töretlen hittel, ember és magyar. ”/ véstek be a zalaegerszegi Testvérvárosok Parkjában felállított székely kapuba. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület nevében Cseh Gábor elnök kérte a zalaegerszegi polgármestert, dr. Gyimesi Endrét és az illetékes erdélyi tisztségviselőket, hogy az általuk elérhető fórumokon tegyenek javaslatot: Wass Albert író születésének 100., halálának 10. évfordulója kapcsán a 2008-as esztendőt nyilvánítsák Wass Albert-emlékévvé. /Wass Albert-emlékévjavaslat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2007. február 24.Február 9-én Marosvásárhely harmadik alkalommal szervezte meg farsangi bálját a Marosvásárhely – Zalaegerszeg (MA–ZA) Baráti Társaság. Mindez a lelkes szervezőknek, elsősorban Cseh Gábor elnöknek köszönhető. /(erdélyi): A harmadik farsangi bál. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2007. április 7.Háromszáz évvel ezelőtt, 1707. április 5-én, Marosvásárhelyen, a vár alatti Postaréten iktatták be II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. Erre emlékeztek április 5-én a Vár sétányon levő Rákóczi-szobornál. Az ünnepélyen megjelent Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, és Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. „Sem 1848, sem 1956 nem lehetett volna a kuruc szabadságharc által meghirdetett eszmék nélkül. Habár a magyar nemzet életében hosszú, hétéves küzdelmet jelentett, az utókor emlékezetében levert csataként él tovább” – foglalta össze Csegzi Sándor alpolgármester a szabadságharc jelentőségét. „Lélekben ott vagyunk, együtt ünnepelünk veletek…” – tolmácsolta Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke a zalaegerszegiek üzenetét. A Kővirág együttes előadásában elhangoztak a Csinom Palkó, Csinom Jankó és más közismert nóták. II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhely történelmében játszott szerepének jelentőségét Tamási Zsolt történész vázolta fel. Az ünnepélyes koszorúzást követően a Teleki-házban, a református egyházközség tanácstermében az erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítás nyílt. Ötvös József, a Marosvásárhelyi Református Egyházközség esperese nyitotta meg a Novák József erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítását. „Buda eleste után Erdély vált a magyar nyelv fellegvárává, itt nyomtatták a könyvek kilencven százalékát,… vidék és centrum között nem volt akkora különbség, mint amilyet ma tapasztalhatunk” – méltatta Tófalvi Zoltán közíró Erdély kiemelkedő szerepét a magyar történelemben. Őt követően Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólalt fel. /Ferencz Melánia: II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./2007. május 26.Népes zalaegerszegi küldöttség érkezett Marosvásárhelyre, a ZA-MA és MA-ZA baráti társaságok baráti kapcsolatai ismét felfrissülhettek. Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke köszöntötte a testvérvárosból érkezett vendégeket, köztük dr. Hóbor Erzsébetet, a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság elnökét. /Antalfi Imola: Zalaegerszegiek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2008. november 25.Festményeknek és termésköveknek ad otthont két hétig Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius templom Bözödi György terme: Nagy Melinda Gyöngyvér nonfiguratív, illetve hagyományos stílusban készült festményeinek, valamint Cseh Gábor különleges formájú köveinek. A fiatal, nemrég diplomázott csíkszentdomokosi festő saját fejlesztésű technikával készült alkotásai, a kifeszített fóliákra nyomdafestékkel rajzolt alakzatok. Cseh Gábor marosvásárhelyi mérnök a Nyárád, a Küküllő és a Küsmöd medrében talált rá a természet által formált kövekre, melyeknek ő adott végső formát. /Antal Erika: Festmények és kövek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2009. május 30.Cseh Gábor Székelyvilág című könyvét mutatják be június 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A marosvásárhelyi Pro XXI Kiadó által megjelentetett kötet a székelyek mondáit, legendáit tárja az olvasó elé. /Székelyvilág – könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./2009. június 5.Tündérek, lidércek, hajdani fejedelmek és a nép egyszerű fiai elevenednek meg és művelnek csodás dolgokat Cseh Gábor Székelyvilág című könyvében, melyet június 2-án mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Moldován Orsolya színművésznő részleteket olvasott fel a 90 mondát tartalmazó gyűjteményből. A szerző a 70-es években barátjával kerékpárral bejárta Székelyföldet. Útközben vár- és templomtörténeteket, kapufeliratokat gyűjtöttek. Székelyföldi vándorútjairól mondákkal, legendákkal felpakolva tért haza. A Romániai Magyar Szó a kilencvenes évek elején sorozatban közölte az általa gyűjtött mondákat. /Nagy Székely Ildikó: Csodatermő Székelyvilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./2010. február 16.MAZA-bál ötödszörreTízéves a két település – Marosvásárhely és Zalaegerszeg – testvérvárosi kapcsolatát életteli eseményekkel konkretizáló baráti társaság. És jubilál a Cseh Gábor vezette lelkes egyesület egyik legnépszerűbb rendezvénye is. Múlt péntek este ötödször rendezték meg a MAZA hagyományossá vált kosaras farsangi bálját. Ezúttal a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ látta vendégül a bálozókat. A maga során a MAZA is vendégeket fogadott, népes zalaegerszegi küldöttség mulatott együtt a vásárhelyiekkel. Nagyszerű hangulatban, természetesen, hiszen a szervezők gondoskodtak mindarról, ami egy ilyen összejövetelt élvezetessé tehet. Így aztán vidáman, pergőn, igazi családias légkörben mindenki valóban nagyszerűen érezhette magát a nem túl nagy, de a táncra is elég teret biztosító teremben. A Brüsszelből majdhogynem egyenesen a Trébely fölötti központba érkezett bálanya, Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök asszony adta meg a könnyed hangnemet, amely az egész estet uralta. A két zenész is mindent megtett, hogy a jelenlevők jól érezzék magukat. De a tréfa, a nevetés jegyében szólt a bálozókhoz a műsorvezetői szerepet felvállaló Nagy Miklós Kund is, meg mindenki, aki a bál folyamán mikrofonhoz jutott. A nagy attrakció persze most is a kosarak versenye, illetve a jelmezesek felvonulása, vetélkedése volt. Sok szellemes ötlet, kacagtató jelenet szerzett kellemes perceket a farsangi gyülekezetnek. A benevezők vonzó díjakban testet öltő jutalma sem maradt el. És felszabadult nóta meg féktelen tánc is jelezte, hogy sokáig emlékezetes lesz ez az ötödik MAZA-bál a résztvevők számára. (nk) Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 10.110 éve született Szabó ErnőA nagy magyar színészdinasztiák egyik felejthetetlen képviselője, Thália erdélyi mindenesei közül a legkiválóbbak közé tartozik. A legendás Marosvásárhelyi Székely Színház alapító tagja, sokoldalú, rendkívüli az egyénisége. 1946 és 1955 között élt, dolgozott a Bolyaiak városában, színészként, majd főrendezőként is elévülhetetlen érdemeket szerzett, sok-sok élményteljes előadás meghatározó figurájává vált, a közönség egyik felkapott kedvence lett. Pedagógusként is alaposan rászolgált az elismerésre. Csörgheö Csuli, Farfuridi és számos más szerepe kitörölhetetlenül bevésődött a nézők emlékezetébe. 55 évesen települt át az anyaországba, és ott is hamar meghódította a színpadot. A magyar film nemzetközileg is elismert kiválóságává nőtte ki magát, egy évtized alatt sok-sok produkcióban remekelt. Legmaradandóbb teljesítménye Fábry Zoltán Hannibál tanár úr című alkotásában Nyúl Béla megformálása. Kisemberként lett igazán naggyá. Ezt a milliók hallgatta rádiós sorozat, a Szabó család Szabó bácsijaként csak tetézte, olyannyira, hogy közkívánatra az 1966-ban bekövetkezett halála után se szüntethették be a szerepét, Rajz János alakította tovább. Jelképesnek is tekinthető ez: ha végleg távozott is a földi létből s az életet jelentő deszkáról, a halhatatlanok közé került. Emlékét örökre megőrzi a színház- és filmtörténet. Egyéniségét egy kedves marosvásárhelyi pályatársa, a Székely Színház örökös tagja, az idén 90 éves Szabó Duci visszaemlékezéséből kiragadott anekdotázó részlettel idézzük fel. – Beszéljünk Szabó Ernőről. Marosvásárhelyi jelenlétét felmérve, színészként tarthatjuk nagyobbra vagy rendezőként? – Mind a két minőségében rendkívüli volt. Csak ránéztünk és tudtuk, hogy mit akar. Kedves, közvetlen ember volt, ha kellett, szigorú is tudott lenni. Vérbeli színházi személyiség. Manapság azt mondanák rá, hogy totális színész. Tulajdonképpen mindenhez értett ebben a mesterségben. Igazi komédiás volt, prózát és operettet is játszott, de tragikus szerepben is rendkívül meggyőző tudott lenni. Vajszívű volt, egyszer mégis megbüntetett. A Gül Baba előadása zajlott. Nagyon meleg volt, a harmadik felvonásban a súgónőnk rosszul lett. Bemegyek a színpadra, lenézek a súgólyukba és ott látom Szabó Ernőt fehér atlétatrikóban, szőrös mellel, a nagy szemüvegével. Azt kellett éppen énekeljem, hogy "Ez ő, ez ő a..." és így tovább. Éneklés helyett sírva nevettem. Amikor vége volt, bejött az öltözőmbe és azt mondta: Tudod, hogy meg vagy büntetve. – Tudom, mivel? – Veszel nekem egy liter bort Cseh Gábortól. Na, így büntetett meg. De azt a látványt én soha el nem felejtem. Ellenállhatatlan volt ott, a lyukban, amint tornaingben a súgópéldányt böngészi azzal a nagy bögölyszemével. Nem voltam röhögős, de akkor nem bírtam visszatartani a kacagást. Vagy egy másik eset. Gyergyóban voltunk az Úri murival. A második felvonásban Lőrinczy Icuka, aki teljesen élethűen utánozott állathangokat, a darabban kellett kukorékoljon. Elkezdte, mire fel a környék összes kakasa abban az esti órában éktelen kukorékolásba fogott. Kovács engem szembeállított a közönséggel, rám borult és úgy kacagott, én meg csak álltam, azt se tudtam, mit csináljak. De persze a közönség is észrevette és kacagott. Sok kedvesség van egy életen át egy ilyen munkahelyen. – Anekdoták, történetek sokasága szól arról, hogy a színészek a színpadon miképpen szokták megtréfálni egymást. – Nálunk ez nem volt szokás, nem nagyon csináltak ilyesmit. De még Kovács Gyuriban volt ilyen hajlam, amíg beteg nem lett. Ő nagyon röhögős volt. – Tényleg? A kívülálló őt mindig nagyon komolynak, távolságtartónak vélte. – Jaj, ha elkezdett kacagni, nem tudott megállni. A bukaresti nagy vendégszereplésen a muskátlit kezdte rágni, olyanokat csinált. Aztán, amikor kezdett baj lenni a szívével, eléggé megkeseredett. – Az előadás szent és sérthetetlen volt? – Nemigen történtek viccelődések, még Andrási Marci bohóckodott néha, amikor megengedhető volt. Az egyik ilyen eset ma már anekdotaként forog közszájon. 1954-ben Szabó Ernő felújította a nagy sikerű Gül Babát. Emlékszem, Gulácsy Albertet is lehívták Nagyváradról, a szubrettszerepet én kaptam, természetesen fellépett Marci is. Egyik alkalommal előadás közben éppen a svájci futball- világbajnokság nagy csatája, azt hiszem, hogy a magyar- brazil meccs zajlott. Kint a fiúk hallgatták a rádiót, majd az egyik bekiáltotta a végeredményt: Ne búsulj, kis gazdám, győztünk 4:2-re! A közönség persze, vette a lapot, nagy taps, nevetés fogadta a hírt. Tompa egész hónapra megbüntette a vétkest. N.M.K. Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 18.Megalakult az EMNP Maros megyei szervezetePortik Vilmos a megyei elnök Szerdán este a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezete. Az ülésen jelen volt Toró T. Tibor megbízott elnök, Papp Előd, a Székelyföldi Régió elnöke, illetve a már megalakított nyolc helyi szervezet – Ádámos, Nyárádgálfalva, Székelybere, Marosszentgyörgy, Csíkfalva, Mezőbánd, Szováta, Marosvásárhely – elnökei és küldöttei. Marosvásárhely erdélyi ügy Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke a Népújság kérdésére kijelentette: – Ez az alakuló ülés egy természetes folyamat szerves része, hiszen Maros megye nélkül nem is lenne teljes a Néppárt szervezeti kerete. Maros megye és Marosvásárhely szimbolikus jelentőségű mind az EMNP, mind az egész erdélyi magyarság számára, hiszen az előttünk álló helyhatósági választásokon itt kellene olyan eredményt elérni, amely erőt adhatna másoknak is. Konkrétan: itt kellene visszaszerezni a 12 éve elveszített polgármesteri tisztséget. – Az utóbbi időben nézeteltérések voltak az RMDSZ-szel közösen indítandó polgármesterjelölt körül. Történt azóta előrelépés? Meg tudnak ön szerint egyezni? – Abban az esetben, ha az RMDSZ nem tart ki álláspontja mellett, hogy a fonnyadó tulipán jelével Marosvásárhelyen nyerni lehet, azt hiszem, minden esély megvan a megegyezésre. Számomra teljesen világos, hogy 2000 óta az RMDSZ háromszor próbálta meg visszaszerezni az elvesztett tisztséget, és hogy ez a tulipán jele alatt nem lehetséges. Erre három választás volt a bizonyíték. Félre kell tenni a pártérdekeket, be kell állni a sorba, és a közösen megtalált jelöltet segíteni. Ezt pártszínekben nem lehet, legyen az RMDSZ, MPP vagy akár EMNP. Kizárólag egy olyan egységes csapat kialakításával lehetséges, ahol a pártérdekeknek nincsen helyük. Ezért javasoltuk, hogy az lenne a legtisztább, ha formailag független jelöltként indulna a már megtalált Vass Levente, és a különböző politikai szereplők mellé állnának. Ha valaki a pártérdeket erőlteti, akkor tulajdonképpen azt akarja, hogy ne sikerüljön, és akkor alapos a gyanú, hogy esetleg más érdekek vagy más egyezségek vannak emögött. Ajánlom mindenkinek, így gondolja végig, mert az embereknek egyértelmű üzeneteket kell adni. Nem lesz könnyű így sem, tekintve a vásárhelyi etnikai arányokat, de azt hiszem, hogy együttműködéssel és akarással csodákra is képesek vagyunk. – Egyes RMDSZ-politikusok szerint az összefogás csak szólam az önök részéről, mert ha valaki pártot alakít, azért teszi, hogy az RMDSZ erejét gyengítse. – Az RMDSZ számára az együttműködés és összefogás azt jelenti, hogy feltétel nélkül támogatjuk az RMDSZ jelöltjeit, még akkor is, ha azok korruptak, tehetségtelenek és alkalmatlanok a tisztségre. Az EMNP nem azért alakult meg, hogy az elhasznált és korrupciógyanús embereket támogassa, hanem azért, hogy megkeresse azokat a tiszta embereket, akik képesek közfeladatra és azt képesek alázattal végezni. Ezért ad az EMNP ezeknek az embereknek szervezeti és jogi keretet. Az RMDSZ által hangoztatott egység, ismétlem, arról szól, hogy az ő jelöltjeiket kell támogatni. Ez tíz évvel ezelőtt talán érvényes is volt, amikor még az RMDSZ valóban ernyőszervezet volt, amely majdnem a teljes erdélyi magyarságot és annak minden szerveződéseit tömörítette, tiszteletben tartva a politikai pluralizmus elvét. Sajnos, már elmúlt, aki ma egységről beszél, az demagóg. Egység helyett én az összefogásról beszélnék, amikor egy magyar ügyet kell a többségi nemzetállami szemlélettel szemben érvényesíteni. Marosvásárhely ennek nagyon jó példája, együttműködésről kell itt beszélni, a közös cél, a marosvásárhelyi polgármesteri szék visszaszerzése érdekében. Marosvásárhely erdélyi ügy, zászlóshajó a helyhatósági választásban. Saját tanácsosi listákkal indulnak Portik Vilmos megyei elnök legközelebbi tervei között említette, hogy megtalálják azokat a tisztességes embereket, akik eddig nem foglalkoztak politikával, vagy ha foglalkoztak is, nem szennyeződtek be ezáltal. Ezekre építkezve igyekeznek további szervezeteket létrehozni és minden lehetséges helyen olyan listát állítani, amelyre az emberek jó szívvel tudnak majd szavazni. – Marosvásárhelyen is saját listát kívánnak állítani? – Alapvetően az a célunk, hogy külön tanácsosi listát állítsunk mindenhol. Marosvásárhelyen sem látjuk ezt kizártnak. Ugyanakkor továbbra is keressük annak a lehetőségét, hogy valóban egységes magyar fellépést tudjunk felmutatni a polgármester-választáson. – Mit jelent az önök számára, hogy Maros megyében is megalakult az EMNP? – kérdeztük Kali István alelnököt. – Előrelépésnek tartom, mert növünk, ahogy gyarapodik a Néppárt. A megyei szervezet megalakulása után teljes gőzzel folytatjuk az eddigi nyolc szervezet mellett helyi szervezetek megalakítását a február 25-i alakuló kongresszusig. A választásokig legalább tíz szervezetet szeretnénk megalakítani. A testület Portik Vilmost választotta megyei elnöknek. Alelnökök: Kali István és Benedek Zsolt, elnökségi tagok: Cseh Gábor, Borka Levente, Molnár Endre, Szakács Király István, Szakács Júlia, Hajdu Márk Christián. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. április 17.Szemléletváltás az EMNT-benElsőrendű feladatának az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti világos határvonal meghúzását tekinti, jelentette ki hétfőn sajtótájékoztatón Cseh Gábor, az EMNT nemrég megválasztott megyei elnöke, aki szerint tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert az elmúlt években – jogosan vagy jogtalanul – összemosták a két szervezetet. Az elnök mindenekelőtt szemléletváltást ígér. Mint mondta, az EMNT civil tömörülés, a civil szervezeti tevékenységeket kell erősíteni, meg kell szólítani minden magyar embert, és a magyar tudat érvényesítése érdekében fog munkálkodni. Elmondta, hogy "stabilizálódott" a magyar állampolgárok klubja, havonta tartanak előadásokat neves előadók. A múlt héten Németh Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikaprofesszora tartott előadást a magyar korona sérüléseiről és átalakításairól, a következő klubnap meghívottja az oxfordi egyetem magyar származású professzora, Gróf László lesz, aki Magyar vonatkozású épületek Európában címmel tart előadást. Bejelentette, hogy további öt városban, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és Nagybányán is beindították a magyar állampolgárok klubját. Ugyanakkor, magyarországi mintára, szorgalmazza az élsportolók és bajnokok klubjának a létrehozását. A klub tevékenységét szeptemberben szeretnék elkezdeni. Vásárhelyi kártya A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Egyesület elnökeként – zalaegerszegi mintára – bevezetnék a marosvásárhelyi kártyát, amelynek tulajdonosa kedvezményesen léphetne be színházba, moziba, sportlétesítményekbe, strandra, illetve kedvezményesen vásárolhatna parkolójegyet, "hogy a marosvásárhelyi érezze, hogy a városhoz tartozik, és nemcsak adófizetője ennek a városnak, hanem ő is kap valamit a várostól". A Népújság kérdésére, hogy partner-e ebben a vásárhelyi önkormányzat, tárgyaltak-e a dologról, Cseh Gábor azt válaszolta, hogy most indítják el, és reméli, hogy partnerre talál a helyhatóságban és a helyi képviselőkben, mert ez politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek érdeke. A következő időszak célkitűzése, hogy részt szeretnének venni a civil szervezetek vásárán, támogatókat keresnek a Petőfi- szobor talapzatának felújítására. Ezek mellett heti rendszerességgel jogi és mezőgazdasági tanácsadást szeretnének bevezetni. Ugyanakkor a Vásárhelyi forgatag című esemény megszervezésében is aktív szerepet szeretnének vállalni. Ügyfélbarát környezetben Kirsch Attila, a marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője arról tájékoztatott, hogy átszervezték a honosítási irodát, "ügyfélbarát környezetet" szeretnének teremteni a hozzájuk fordulóknak. Módosították ugyanakkor a munkaprogramot, május elsejétől naponta 9-18 óra között fogadják az ügyfeleket. A várakozási időt is 30 napról 15 napra csökkentették. Elmondta, hogy mivel március 1-jétől új honosítási nyomtatványokat kell kitölteni, a régi honosítási okiratok leadási határidejét április 30-ig meghosszabbították. Azonban mindenkinek segítenek, aki adott esetben ezt a határidőt nem tudja betartani, jelentette ki Kirsch Attila. Új szervezésben indul el a vidéki honosítás, tudtuk meg a továbbiakban, ami azt jelenti, hogy május elsejétől segítséget nyújtanak azoknak, akik vidéken szeretnének állampolgárságot igényelni. Kirsch Attila heti, Cseh Gábor havi rendszerességgel tart fogadóórát az elkövetkezendőkben. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely). 2013. május 23.Másodjára lopták le a székely zászlót az EMNT székházárólKirsch Attila, az állampolgársági iroda vezetője, Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Jakab István és Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi, illetve megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a nap folyamán feljelentést tesznek a rendőrségen ismeretlen elkövető ellen tolvajlás és rongálás vádjával. Este kilenctől reggel kilencig… Kirsch Attila elmondta, hogy május 17-én, pénteken este kilenc és május 18-án, szombat reggel kilenc óra között eltűnt a Klastrom utcai székház homlokzatáról a székely zászló tartóstól és az épületet is megrongált állapotban találták. A pünkösdi ünnepekre való tekintettel csupán a tegnap tették meg a feljelentést a rendőrségen, kérve, hogy a hatályos törvények szellemében járjanak el. A zászlótartót egyébként, amelyet elmondása szerint bedobták a kertjébe, szombaton délután egy szomszéd visszavitte. A rendőrség nincs a helyzet magaslatán Jakab István a tavaly őszi parlamenti választások kampányára emlékeztetett, amikor az Erdélyi Magyar Néppárt választási reklámjait megrongálták, festékkel öntötték le, a rendőrségnek azonban nem sikerült a tettest megtalálnia. – Nem telt el egy félév sem azóta, és azzal kell szembesülnünk, hogy a székházunkról immár második alkalommal lopják el a zászlót, ez alkalommal jelentős rongálást téve. Azt, hogy a zászlótartót is kitépték a falból rosszindulatú cselekedetnek minősítette. – Ez azt bizonyítja, hogy Marosvásárhelyen a közbiztonság nincs a magaslatokon és a rendőrségnek is jobban oda kellene figyelnie ezekre a dolgokra, és hatékonyabbnak kellene lennie. Nem tartjuk hatékonynak a rendőrség munkáját, ha ilyen dolgok történhetnek meg, jelentette ki Jakab István. Cseh Gábor annyit tett hozzá a tájékoztatáshoz, hogy a zászlót egy román ember vitte vissza a székházba. Magyarsároson az RMDSZ helyi elnöke vette le az unitárius templomról a székely zászlót Portik Vilmos elmondta, hogy Magyarsároson igen érdekes helyzet állt elő. Balázs Ákos, a helyi EMNP elnöke, aki egyben önkormányzati tanácsos is, székely zászlót ajándékozott a magyarsárosi unitárius templomnak. A zászlót háromszor vette le a gondnok, aki egyben az RMDSZ helyi szervezetének az elnöke is. Portik kéréssel fordult az RMDSZ megyei vezetéséhez, hogy amennyiben tehetik, tisztázzák ezzel az úrral, hogy a székely zászlónak milyen jelentősége van. – Tudniillik, ez az úriember azzal a kifogással vette le a templomról három alkalommal is a székely zászlót, hogy Magyarsároson nem élnek székelyek. A mai napon feljelentést teszünk a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen rongálás és tolvajlásért, jelentették ki hozzátéve, hogy van még székely zászlójuk, s akárhányszor levennék, újat tűznek ki a helyébe. Jakab István nevetségesnek nevezte, hogy amikor föltették a Klastrom utcatáblát, a rendőrség már a művelet megkezdése előtt a helyszínen volt, viszont a párt székházánál történtek idején sehol sem voltak. – Úgy látszik, hogy csak bizonyos események érdeklik őket. Mózes Edith Erdély.ma 2013. május 23.Zászlótartóstól tépték ki a falból a székely lobogótMarosvásárhelyen ismeretlen tettesek a május 17-18-a közötti éjszaka kitépték, vagy kötéllel kirántották az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Klastrom (Mihai Viteazul) utcai székházának homlokzatáról a székely zászlót. Szerda délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be az esetről az újságíróknak Kirsch Attila, a Honosítási iroda vezetője, Jakab István, a Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke és Portik Vilmos, a Néppárt megyei elnöke. Elmondták, a zászlótartót is lefeszítették az ismeretlen tettesek, holott az három méter magasan volt elhelyezve. „Ebből arra következtetünk, hogy nem egy, hanem legalább két személy követhette el a bűncselekményt” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Kirsch Attila, aki azt is elmondta, hogy azt követően, hogy tegnap nyilvánossá tették az esetet és sajtótájékoztatót hirdettek meg az újságírók számára, a harmadik – román nemzetiségű – szomszéd megjelent a zászlótartóval. Azt mondta, az udvarában találta azt, valószínűleg a tettesek dobták be oda. Jakab István arról tájékoztatta a sajtót, hogy a rendőrségénél ismeretlen tettes elleni feljelentést tesznek rongálás, károkozás és tolvajlás vádjával. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi választási kampányban a Néppárt több plakátját, hirdetőtábláját is megrongálták, festékkel öntötték le, vagy letépték. A rendőrség egyik esetben sem találta meg a tetteseket, amiből azt a következtetést vonják le, hogy nincs közbiztonság, a rendőrség nem képes ellátni a feladatát. A székely zászlót a Néppárt székházának homlokzatáról márciusban is ellopták ismeretlen tettesek, de akkor nem tettek feljelentést a rendőrségen- Maszol.ro 2013. június 4.Az összetartozás napja Marosvásárhelyen isMarosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius egyházközség kertjében az egy évvel ezelőtt elültetett almafánál gyűltek össze azok, akik kötelességüknek érezték megemlékezni a trianoni békediktátumról. A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját két éve a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Tavalyhoz hasonlóan Marosvásárhelyen idén is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Állampolgárok Klubja, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt hívta az emlékezőket a Bolyai téri unitárius egyházközség kertjébe kedden kora délután. Az EMNP marosvásárhelyi elnöke, Jakab István elmondta, a 93 évvel ezelőtt aláíratott diktátum igazából Magyarország szétdarabolását és halálát okozta, mintsem békeszerződés lett volna. Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor hangsúlyozta: egyik szeme sír, a másik nevet. Nevet, mert 90 év után olyan kormánya van ma Magyarországnak, amely cselekedett a külhoni magyarokért. Sír, mert Trianont nem lehet elfelejteni, hiszen a külhoniakat az 1940–44 közötti időszakot leszámítva az utódállamokban másodrangú állampolgároknak tekintik. „Hiába állította gróf Apponyi Albert, hogy a tények hamisak, a magyar delegáció bizonyítékait meg sem nézték, meg sem hallgatták. Trianonra emlékezve ne az Európai Uniótól várjuk a megoldást, mert tehetségtelen, és nem hajlandó közbelépni. Ne azoktól a politikusainktól várjuk a segítséget, akik jobban ragaszkodnak a bársonyszékhez, ezt látjuk 23 éve. Cselekedjünk és reménykedjünk ezen a gyásznapon”– fogalmazott Cseh Gábor. A Nemzeti Összetartozás Napján tavaly elültetett almafa előtt – amelynek gyökerei összetartanak, növekedése pedig legyen a magyar nemzet növekedése – Bodnár Tünde, Kozsik József és Nagy Hajnalka Zsuzsanna szavalt, Diós Brigitta pedig népdalt énekelt. A megemlékezést Nagy László unitárius főjegyző zárta Pál apostol levelével, majd hozzátette: június 4-én szerte a világon, akik ezt a nyelvet beszélik, egy kicsit megállnak és emlékeznek, hogy reménye legyen a nemzetnek. Gáspár Botond szekelyhon.ro 2013. június 11.Jakab István: nem Bernády-termet, hanem Bernády-iskolát akarunkA marosvásárhelyi Kultúrpalota, valamint a volt városháza nagytermének elnevezései ellen tiltakozik az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete. „Az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete határozottan ellenzi, hogy a két épület nagyterme személyek nevét vegye fel, hiszen egyetlen olyan személy van, aki erre méltó: Bernády György. Mi nem Bernády-termet, hanem Bernády-iskolát akarunk” – fogalmazott a június 11-ei sajtótájékoztatón az EMNP marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Jakab István. Hozzátette, az a terv, hogy a termeket egy román és egy magyar személyről – Enescu és Bartók, valamint Dandea és Bernády – nevezzék el, etnikai konfliktushoz vezethet, amire senkinek nincs szüksége. A Néppárt a Maros megyei önkormányzatot írásban kérte, hogy vonja vissza a pénteken, június 7-én hozott határozatát. A marosvásárhelyi városházán is kérvényt iktattak, hogy – amennyiben a megyei tanács nem vonja vissza a határozatát – július 3-án, szerdán 16.30 és 17.30 között a Kultúrpalota és a Közigazgatási palota közötti George Enescu utcát zárják le a forgalom előtt és tiltakozást szervezhessenek. „Megkeressük az RMDSZ-t is, mivel a sajtóból úgy értesültünk, hogy ők támogatták a kezdeményezést, de reméljük, meggondolják magukat, és csatlakoznak hozzánk a magyar közösség érdekében”– ismertette Jakab István. Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor szerint mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszeme, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része. „Nagyon meglepett, amikor azt olvastam, hogy az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet. Sajnos újabb kompromisszumot sejtünk a fejbólogatás mögött” – fogalmazott Cseh Gábor. Az EMNT aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy „jobb belátásra bírják” a közgyűlést. „Igen, mi bízunk a magyar összefogásban” – tette hozzá. Az EMNT irodavezetője, Kirsch Attila szerint a Kultúrpalota fennállásának századik évfordulóját akár Enescu–Bartók zenei fesztivállal lehetne ünnepelni, amely apolitikus és tiszteletteljes lenne, nem pedig a termek elnevezéseivel. „Határozottan el kell utasítania a marosvásárhelyi magyar közösségnek, hogy a kultúra és a művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak. A marosvásárhelyi magyaroknak legyen az ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében”– mondta Kirsch Attila. Megkeresésünkre az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor elmondta, a szövetség megyei önkormányzati frakciója azzal értett egyet – és ezt jelenti a szavazata –, hogy közmeghallgatással döntsenek az elnevezésről, vagyis ha a lakosság úgy dönt, akkor ne nevezzék el a termeket. Gáspár Botond szekelyhon.ro 2013. június 12.Ne bolygassuk a múltat!A Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése nem képezheti politikai alku tárgyát – Elutasítjuk a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termei névadási procedúrájának az elindítását. Úgy gondoljuk, hogy egy ünnepségnek, egy százéves évfordulónak nem egy ilyen vitatott névadás a megünneplési módja, hanem a kimondottan művészi, kulturális, zenei programok – hangzott el tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei és marosvásárhelyi vezetőinek közös sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke, Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke, valamint Kirsch Attila, az EMNT irodavezetője. A politikusok tiltakozó tüntetést is kilátásba helyeztek. A megyei tanács a marosvásárhelyi tanáccsal közösen rendezzen inkább Bartók–Enescu emlékünnepséget, mert mindketten itt koncerteztek, a Kultúrpalota történelme és múltja erre feljogosítja őket, de semmiképpen sem szabad a nevekkel dobálózni akkor, amikor a történelem egyértelműen bebizonyította, hogy mindkét palota Bernády Györgyhöz köthető, az ő tevékenységének köszönhető Marosvásárhely mindkét emblematikus épülete. Nem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán neveket adjanak a termeknek, a városépítő polgármester úgy álmodta meg, és az elmúlt száz évben is név nélkül voltak, s nagyon jó volt, mindenki kultúráját szolgálta, nemzeti vagy felekezeti hovatartozás nélkül. Szerintünk ezt az utat kell követni az elkövetkezendő száz évben is, volt az egyöntetű vélemény. "Tiszteljék a tradíciót, ne adjanak nevet a termeknek!" Jakab István bejelentette, hogy az EMNP tiltakozik a megyei tanács múlt pénteken hozott határozata ellen, amely szerint román–magyar párosítású nevet adnak a Kultúrpalota nagytermének, illetve a közigazgatási palota nagy gyűléstermének. Követeli a megyei tanácsosoktól, vizsgálják felül ezt a döntést, és hagyják a termeket úgy, ahogy eddig is voltak, "tiszteljék a tradíciót, és ne adjanak nevet a termeknek, hiszen csupán Bernády György neve illetné meg ezeket a termeket". Ezért az EMNT-vel közösen aláírásgyűjtésbe kezdenek. Felszólították a megyei tanácsot, tárgyalja újra ezt a határozatot. "Megkeressük a megyei RMDSZ-t is, hogy álljon a magyar közösség mellé, hiszen sajnos, támogatja ezt az elképzelést" – nyilatkozta Jakab István. "A kettős elnevezés etnikai konfliktushoz vezethet" Cseh Gábor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezete nevében tiltakozott a megyei tanács pénteki határozata ellen. Elutasította azt a kezdeményezést, hogy a Kultúrpalota koncerttermét Enescu–Bartók teremnek nevezzék, illetve, hogy a közigazgatási palota nagyterme a Dandea–Bernády nevet kapja. A kettős elnevezés, jelentette ki, akár etnikai vitákhoz, konfliktusokhoz vezethet, hiszen "mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszemei, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része". Az EMNT megyei elnökét meglepte, hogy "az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet", aki a megyei tanács RMDSZ- frakcióvezetőjének szavait idézte, amely szerint "a Kultúrpalota nagyterme és a volt városháza nagy gyűléstermének elnevezése méltó módja fennállásuk megünneplésének". Cseh Gábor kijelentette, Marosvásárhely és Maros megye magyar lakossága tiltakozik a kettős elnevezés ellen és feltette a kérdést, "kit képviselnek a megyei tanácsban az RMDSZ-tanácsos urak?", mert a "fejbólogatás mögött" újabb kompromisszumot sejtenek. Ugyanakkor bejelentette, hogy még a tegnapi nap folyamán elindítják tiltakozó akciósorozatukat: aláírásgyűjtésbe kezdenek, felkérik a magyar közösségeket, a történelmi egyházakat, a civil szféra képviselőit, támogassák őket. "Reméljük, hogy jobb belátásra bírjuk azokat is, akik elhamarkodottan üdvözölték ezt a nem szerencsés kezdeményezést" – mondta végül Cseh Gábor. "A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni"! Kirsch Attila, az állampolgársági iroda vezetője szerint nem lehet születésnapi ajándék az, hogy új neveket aggatnak arra a megvalósításra, amely 100 éve született, amelyet Bernády György képzelt el, lobbitevékenységével finanszírozást, támogatást szerzett. Véleménye szerint a marosvásárhelyi magyar közösségnek, és nemcsak neki, határozottan vissza kell utasítania, hogy a kultúra és művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak. "Ne bolygassuk a múltat, hagyjuk meg a 100 évvel ezelőtti elképzeléseknek megfelelően, mert ez a 100 év bebizonyította, hogy jól elfért benne mindenféle, a város közösségének szellemi fejlődését szolgáló multikulturális, zenei, művészi és közösségi rendezvény. Nagyon fontosnak tartom, hogy a marosvásárhelyi magyaroknak legyen ez ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében" – jelentette ki Kirsch Attila. – Ha nem történik semmiféle változás, július 3-án tiltakozó tüntetést szervezünk – nyilatkozta végül Jakab István. (mózes) 2013. július 18.Húsz perc az autonómiáértJúlius 20-án, 20 órától több mint száz erdélyi településen vonul 20 perc erejéig utcára a magyarság, hogy a hatalom tudtára adja: nem ért egyet a kormány régiósítási tervével, és tiltakozik a Székelyföld esetleges beolvasztása vagy feldarabolása ellen. Mint a tüntetések kezdeményezői több ízben is rámutattak, nem a régiósítást ellenzik, hanem azt, hogy Erdélyt mesterségesen osszák fel bukarestiek. Történelmi régiókat szorgalmaznak, azt, hogy létrejöjjön az egységes autonóm Székelyföld, valamint egy egységes, kétnyelvű partiumi régió. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezéséhez hivatalosan ugyan sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem csatlakozott, azonban a szervezők tudomása szerint több településen is a tüntetők között lesznek a távolmaradó alakulatok helyi vezetői. „Számítunk mindazon személyek jelenlétére, akiknek fontos a közös ügyünk" – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke. Az alakulat másik országos alelnöke, Zakariás Zoltán úgy vélekedett: a Székely Nemzeti Tanács által szervezett március 10-i autonómiatüntetés megmutatta egyrészt, hogy az erdélyi magyar közösség aktívan részt kíván venni önrendelkezési jogok kivívásában, másrészt a visszhangja megerősítheti a politikusokat abban, hogy a közösséget is aktívan bevonó akciók szervezése szükséges kiegészítője a parlamenti tevékenységnek. A néppárti vezetők úgy vélik, hogy ma, amikor magyar közösség jövőjére nézve nagy horderejű kormányzati döntések vannak soron – alkotmánymódosítás, az ország közigazgatási átszervezése – minél szélesebb körben szükséges hallatni a tömeg tiltakozó hangját, demokratikus eszközökkel, állandó megfelelő nyomást gyakorolva a törvényhozásra, a döntések jó irányba való eltolása érdekében. A szombat esti tiltakozó akciók során a szervezők minden egyes településen felolvasnak egy kiáltványt, amit a néppárt országos vezetői bocsátanak ki. Ezen túl akár helyi és kistérségi célokat is megfogalmazhatnak. Az EMNP nem csak a megjelent tömeggel, de aláírások gyűjtésével is megpróbálja nyomatékosítani a kormánnyal szembeni álláspontját. Több településen békegalambok röptetésével ér véget a húszperces akció. Az akcióhoz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a néppárt ifjúsági szervezete, a Minta valamint az Erdélyi Magyar Ifjak jelezték csatlakozásukat. „Az autonómia évének meghirdetőjeként EMNT-nek kötelessége volt a tiltakozáshoz csatlakozni. Mint ahogy a jövőben is minden egyes hasonló rendezvényhez csatlakozunk – függetlenül attól, hogy melyik párt kezdeményezi" – fejtette ki Cseh Gábor. A nemzeti tanács Maros megyei elnöke csak azt sajnálja, hogy az RMDSZ nem éri be a távolmaradással, saját vagy a hozzá közel álló sajtóorgánumokon keresztül a július 20-i megmozdulások ellen kampányol. „A július 20-ra tervezett figyelemfelkeltő akciót mindenki magáénak érezheti, mert a magyarság minden tagja a saját lakóhelyén, ott ahol él, dolgozik és adót fizet tudja kifejezni elégedetlenségét az elképzelt régiósítás ellen, valamint követelni tudja az autonómiát" – fogalmazott György László, a párt csíkszéki elnöke. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. július 19.Július 20., 20 óra 20 percTüntetés a régiósítás ellen, illetve az autonómia mellett Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke, Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke és Kirsch Attila, a marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője sajtótájékoztatón jelentette be tegnap, hogy július 20-án 20 órakor 20 perces tüntetésre kerül sor Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, illetve a közigazgatási palota előtti téren, valamint a megye öt más településén. Maros megyében, a Néppárt kezdeményezésére hat településen tartanak hasonló rendezvényt, ezek csatlakoznak az országos szinten közel száz településen, ugyanabban az órában megtartott megmozduláshoz. A megyében Marosvásárhely mellett Jedden, Nyárádmagyaróson, Csíkfalván, Székelyberében, illetve a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőinek szervezésében Makfalván szerveznek tiltakozó megmozdulást a kormány régiósító tervei ellen, nyilatkozta Portik Vilmos. – A régiósítást ellenző megmozdulások lesznek, kifejezetten a román kormány ez irányú törekvéseit kifogásoljuk, és ilyen értelemben azt óhajtjuk elmondani, hogy ezzel a fajta régiós tervvel nem értünk egyet, sokkal inkább a történelmi régióknak a figyelembevételével tudjuk elképzelni a régiós átalakítást. Ezeknek a megmozdulásoknak ez lesz az üzenete, aláírást is gyűjtünk ezeken a helyszíneken a régiósító törekvések ellen, és el fogjuk mondani azt is, hogy a mi meglátásunk szerint az autonómia a megoldás, csak egységes Székelyföldben tudunk gondolkodni. Húsz galambot is felröppentenek Jakab István elmondta, hogy a Kultúrpalota és a prefektúra között sorra kerülő szombat esti tiltakozó megmozdulást kultúrműsorral fogják színesíteni, beszédek hangzanak el, felolvassák a kormányhoz címzett petíciót, majd a végén aláírást gyűjtenek, és galambokat fognak felröppenteni. – A rendezvény azt akarja kifejezni, hogy mi békés módon és párbeszéd útján akarjuk az elképzeléseinket megvalósítani. Újságírói kérdésre válaszolva mondta, hogy legkevesebb húsz galambot szándékoznak szélnek ereszteni. A kormány figyelmen kívül hagyja másfél millió magyar akaratát Cseh Gábor szerint az EMNT minden hasonló rendezvényt felkarol. Most is felzárkózott a Néppárt mellé, mert a 2013-as esztendőt a tanács az autonómia évének hirdette meg. – A román kormány felülről erőltetné ránk saját közigazgatási átalakítási tervét. Úgy akarják meghúzni a régió határait, hogy figyelmen kívül hagyják másfél millió magyar akaratát és érdekeit. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy egységes nemzetstratégiára van szükség, és ezt az egységes nemzetstratégiát mi csak közös fellépéssel, összefogással érhetjük el. Ugyanakkor elmondta, hogy az EMNT több mint 2000 aláírást gyűjtött össze a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése ellen, amit benyújtottak a megyei tanácshoz. Kirsch Attilától megtudtuk, hogy megkapták az engedélyt a demonstrációra, amelyre kb. 500 résztvevőt várnak. Ha többen gyűlnének össze, arra is engedélyük van, hogy lezárják az Enescu utcát. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. augusztus 10.Tudnivalók a regisztrációrólEMNT-sajtótájékoztató a választói névjegyzékbe vételről Kirsch Attila, a marosvásárhelyi honosítási iroda vezetője, Szőcs-Gazdi Hanga EMNT-titkár és Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke sajtótájékoztatón ismertette a választási regisztrációval kapcsolatos tudnivalókat. A választási regisztráció a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokról szól, amihez a magyar állampolgársággal rendelkező Maros megyei és marosvásárhelyi személyek nyertek választójogot a honosítás által. A külhoni magyar állampolgárok esetében ez azt jelenti, hogy pártlistára szavazhatnak, nem személyekre, de az esetleges magyarországi népszavazásokon is szavazati jogot jelent, tájékoztatott Kirsch Attila. Ahhoz, hogy a választáshoz való jogát gyakorolhassa valaki, kérelmeznie kell a központi névjegyzékbe vételét legkésőbb a választást megelőző 15. napig, vagyis jövő év tavaszáig. Azok a személyek, akik 2013. augusztus elsejéig letették az állampolgársági esküt, a nemzeti választási irodától postán megkapják a tájékoztatót és az űrlapot. Akik ezután teszik le az esküt, nem kapnak postai küldeményt, de elektronikus úton regisztrálhatnak. Az állandó magyarországi lakcímmel rendelkező személyeknek nem kell regisztrálniuk, mert automatikusan bekerülnek a választói névjegyzékbe. Akik kitöltik és elküldik az űrlapot, választ kapnak a nemzeti választási irodától, hogy felvették őket a választói névjegyzékbe. Ha esetleg hibásan tölti ki valaki, újabb regisztrálási esélyt kap. Aki sikeresen regisztrált, választási tájékoztatót kap. A kitöltési útmutatót Szőcs-Gazdi Hanga ismertette, aki felhívta a figyelmet, hogy a magyar hatóság által kiállított okiratban szereplő adatokat betűről betűre pontosan kell megadni, és nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni. Cseh Gábor arra kért minden magyar állampolgárságot szerzett erdélyit, akinek lehetősége van részt venni a magyarországi országgyűlési választásokon, hogy éljenek ezzel a jogukkal, ugyanakkor felkérte azokat, akik még nem szerezték meg a magyar állampolgárságot, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, mert a nemzet egyesítésének ez egy nagyon fontos momentuma. Kirsch Attila hozzátette, hogy amikor befejezik a székház tatarozási munkálatait, a hirdetőtáblán mintapéldányokat tűznek ki, illetve az iroda minden érdeklődőnek információt szolgáltat a regisztrációval kapcsolatosan, és aki igényli, annak segítenek az űrlap kitöltésében is. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. augusztus 14.Floreáék teljesen kiszorítanák Marosvásárhelyről a magyar jellegű ünnepeketÚjabb magyarellenes gesztusként értékelhető a marosvásárhelyi városháza keddi döntése, melynek értelmében tilos a Színház téren megszervezni Szent István államalapító királyunk napját és az újkenyér ünnepét augusztus 20-án. Mint kiderült, a köztéri rendezvényeket engedélyeztető városházi bizottság a vandalizmustól félti a teret. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete az egyházak képviselőivel közösen nyújtott be kérést a rendezvény engedélyeztetésére. Az önkormányzat és Dorin Florea polgármester egy olyan belvárosi térről tiltotta ki a magyarokat, melyet a kommunista hatalom a '70-es évek elején a ferences rendtől államosított, és amelynek a jogi státusa a mai napig is rendezetlen. Templomudvarra szoruló ünneplők A városatya újabb magyarellenes lépését megelőzően, Florea a helyi magyar napokként elképzelt első Vásárhelyi Forgatagot száműzte a főtérről. Emiatt a kiszemelt helyszín helyett a Maros-parton tartják meg az eseményt augusztus 30. és szeptember elseje között. "Nevetséges, hogy mit ki nem találnak, csak hogy kiszorítsanak városunk főteréről: azt mondták, hogy a vandalizmustól féltik a Színház teret. Nem tudom, hogy a polgármester még hol látott olyan magyarokat, akik legősibb egyházi ünnepüket, egyházfők jelenlétében vandalizmussal ünnepelik?" – replikázott a Krónikának nyilatkozó Cseh Gábor. Az EMNT megyei elnöke hozzátette: a városatya "barátságtalan és gusztustalan" gesztusa nem tántorította el a kezdeményezőket az augusztus 20-i ünnep megszervezésétől. Az ünneplőket a főtéri Keresztelő Szent János plébánia udvarára hívják, ahol Tőkés Tibor többszörös világbajnok pékmester megsüti a megye kenyerét, amit majd az egyházak képviselői szentelnek, illetve áldanak meg. A ceremóniát követően a mintegy 15–20 kilós kenyérből minden résztvevőnek szeretnének juttatni egy kis darabot. A szervezők ugyanakkor egyórás ünnepi műsorral várják az érdeklődőket. "Remélem, hogy mindenki félreteszi politikai nézeteit és ezen az ünnepen magyar a magyarnak testvére lesz" – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnöke. Szegregációt látnak a magyar napokban Közben a Vásárhelyi Forgatag szervezői közleményben is reagáltak a városháza elutasító álláspontjára, szomorúan állapítva meg, hogy a városban nincs hely magyar civil szervezet által kezdeményezett kulturális rendezvénynek. Amint hírül adtuk, a magyar napokként első alkalommal sorra kerülő Forgatag szervezőinek nem sikerült megegyezniük a megyeszékhely polgármesteri hivatalával a helyszínt illetően, ezért a tervezett főtér helyett a Maros-part szentgyörgyi szakaszán tartják az eseményt. "A polgármesteri hivatal illetékesei a helyszín mellett a programot, a fellépők névsorát és a rendezvény elnevezését is megváltoztatták volna szegregációtól tartva. Eredmény a 30 napos válaszadási határidő lejárta után sem született. A városvezetés ugyanis abban az esetben egyezett volna bele a rendezvény megszervezésébe, ha a program úgy változik, hogy a koncertek, fellépők, vásárosok, árusok kétharmada a román közösség soraiból kerül ki" – áll a Marosvásárhelyért Egyesület közleményében. A városháza azt is megszabta volna, hogy a magyar napokra a rockbandák közül a Pasărea Colibrit, a román népdal-együttesek közül pedig a Mioriţát léptessék színpadra. A Forgatag főszervezője, Portik Vilmos szerint a városháza által ajánlott programtervezet a Marosvásárhelyi Napokéhoz hasonló, "ami oda elmegy, de nem úgy, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből támogassuk". Kérdésünkre, hogy RMDSZ-elnökként és a város alpolgármestereként miként éli meg a magyarság kiszorítását a belvárosból, Peti András meglepődve szerzett tudomást az augusztus 20-i tiltásról. A hónap végén rajtoló Vásárhelyi Forgatagról szólva, elmondta, hogy be kell látnunk, hogy számbeli kisebbségben nehéz kedvező döntéseket hozni vagy kicsikarni. Peti még lát egy enyhe esély arra, hogy a városházán működő engedélyeztető bizottság pozitívan bírálja el a Marosvásárhelyért Egyesület kérését. "Mi testileg-lelkileg fel vagyunk készülve a fesztivál Maros-partra való költöztetésére, de arra is, hogy az utolsó pillanatban visszahozzuk a tervezett, főtéri helyszínre" – fejtette ki lapunknak az új alpolgármester. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. augusztus 21.Egy udvaron ünnepelt Marosvásárhely magyarságaKedden este első alkalommal ünnepelte meg közösségi és ökumenikus rendezvényén keretébe Marosvásárhely magyarsága Szent István napját, a belvárosi Keresztelő Szent János plébánia templom udvarán. Eredetileg a Színháztérre tervezték a megemlékező ünnepséget, azonban a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a szervezők kérését. Az elutasítást azzal indokolták, hogy nem szeretnék vandalizmusnak kitenni az újonnan felújított közterületet. Továbbá ezen ürügy kapcsán a rendezvényt kitiltották Marosvásárhely közterületeiről. Cseh Gábor, az Erdélyi Nemzeti Tanács maros megyei szervezetének elnöke szerint Marosvásárhely magyarsága megmutatta, hogy méltón tud ünnepelni. Az ünnepségen mind a három párt képviseltette magát, jelen volt az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Cseh Gábor a városi hivatal álláspontja kapcsán Czegő Zoltán erdélyi költő szavait idézte, miszerint „azé a haza és a szülőföld, aki csontjaival megszenteli azt. És azé a birtoklás joga, aki meleg tenyerét ükanyja, ükapja fejfájára téve megpecsételi így a tulajdonjogot.” Portik Vilmos, Néppárt megyei elnöke Márai Sándort idézte „minden ünnep fontos”. Kiemelte, hogy a közösségi élményre az embereknek szükségük van azért, hogy megmaradásról tudjunk beszélni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, Szent István ünnepe a mindenhol élő magyarok ünnepe. Jó a vásárhelyi magyarságnak a mostani nehéz időkben együtt ünnepelnie, és hozzátette „a közös kenyeren keresztül mi, marosvásárhelyi magyarok egyek vagyunk, és az új kenyér életet jelent, jövőt jelent.” László Edith Zsuzsanna, a Kossuth Rádió munkatársának kérdésére, miszerint mi a véleménye a hivatal hozzállásához, az alelnök asszony hangsúlyozta, hogy a polgármestert jellemzi, hogy hogy áll a város magyar nemzetiségű lakosságához. Hozzátette, hogy ilyen sehol sincs a Földön. A magyarok sosem csináltak ilyent a kisebbségekkel, és a Debreceni Virágkarnevált nevezte meg egy jó példának a multikulturális ünnepségre egy nemzeti ünnep kapcsán. Tőkés Tibor, világbajnok pékmester, a 25 kilós kenyér készítője reméli, hogy jövőben is megünnepli Marosvásárhely Szent István ünnepét, mert ilyen még nem volt a városban. Kossuth Rádió Erdély.ma 2013. szeptember 2.Vásárhelyiek világtalálkozója"Marosvásárhelynek lelke van" Leginkább a gálaműsor vonzotta azokat, akik eljöttek a marosvásárhelyiek első világtalálkozójára, amelyet méltó helyen – a Forgatag keretében –, a Kultúrpalotában tartottak meg. A rendezvény 9 órakor kezdődött az ún. élő könyvtárral, ahol – igen találóan – a szervezők a Tükörteremben lehetőséget teremtettek arra, hogy azok, akik távolról jöttek, betekintést nyerjenek a város életébe. Majd következett a gálaműsor és Életutak többszólamúsága cím alatt az elszármazottak beszámoltak arról, hogyan sikerült marosvásárhelyiekként megállniuk a helyüket a nagyvilágban. Igazán kellemes fogadtatásban volt részük azoknak, akik szombaton délelőtt beléptek a Kultúrpalota előcsarnokába, ahol népviseletbe öltözött fiatalok egy szál szegfűvel fogadták az érkezőt és a regisztrációhoz irányították, ahol a nyilvántartásba vétel után mindenkinek kalligrafikus írással szignált emléklapot adtak. Aki korábban érkezett, azt a Tükörteremben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete képviseletében több újságíró, televízió- és rádiószerkesztő fogadta. Egy másik asztalnál Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE jelenlegi és dr. Hollanda Dénes, a korábbi rektor várta. Sebestyén Spielmann Mihály kis előadást tartott a városról, míg Németh-Jakab Imola és Szabadi Ernő Loránd a fiatalok jelenjéről, jövőjéről provokálta volna beszélgetésre az érdeklődőket, Cseh Gábor pedig a sportélet iránt érdeklődőket fogadta. Közben egy kis incidens is történt. Míg a szervezők korábban meghívták dr. Csegzi Sándor volt alpolgármestert, hogy az élő könyvtárban a jövőtervezésről beszéljen, a rendezvény előtt két nappal a főszervezők (Soós Zoltán és Portik Vilmos) úgy döntöttek, nem adnak lehetőséget a polgármester tanácsosának az előadása megtartására. Soós Zoltán elmondta, ha a polgármesteri hivatal a rendezvény partnere maradt volna, nem lett volna ellenvetésük. Mivel azonban a városvezetés ellenrendezvényt szervezett, a hivatal képviselője kompromittálta volna a rendezvényt előadásával. Mi több, Soós Zoltán szerint a konfliktus alatt Csegzi Sándor nem tett semmit azért, hogy a polgármestert jobb belátásra bírja a Forgataggal kapcsolatban. Ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy Csegzi Sándor "egyszerű" városlakóként jelen legyen a rendezvényen. Csegzi Sándor rögtönzött sajtótájékoztatót hívott össze, ahol többek között elmondta, hogy meglepetésként érte ez a döntés, hiszen a rendezvény szervezésekor mind Soós Zoltán, mind Portik Vilmos jelen volt, akik akkor beleegyeztek abba, hogy megtartsa az előadást, ezért is érte meglepetésszerűen a letiltás. A világtalálkozóra egy bemutató anyagot is előkészített. A Sebestyén Aba színművész által rendezett gálaműsorra zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota nagyterme, és annak ellenére, hogy igen hosszúra sikerült a produkció, a közönség mindvégig kitartott és vastapssal jutalmazta a fellépőket. Kirsch Attila főszervező az előadást megelőző ünnepi beszédében – amelyet rendhagyó módon jeltolmács is kísért – elmondta, a világtalálkozóval a határokon átívelő nemzettudatot szeretnék erősíteni azokban is, akik itthon maradtak, azokban is, akik elmentek, de lelkükben marosvásárhelyiek maradtak. Kirsch Attila felsorolta mindazt, amire a város büszke lehet: a Teleki Tékára, a Magyar Tudományos Akadémia ősére, a Magyar Nyelvművelők Társaságára, amely szintén e városban jött létre. Megemlítette Bodor Péter székely ezermester, a két Bolyai munkásságát s nem utolsósorban a városépítő dr. Bernády Györgyöt. – A közelmúlt és a jelen alkotói azok, akik ezt a szellemiséget továbbviszik, a város hírnevét öregbítik. A múltra alapozva építjük a jövőt, s ez minket kötelez. Ma is e városban mindennap meg kell küzdenünk magyarságunkért, a megmaradásunkért, ezért szükségünk van arra, hogy erős, egységes nemzet legyünk, s nekünk – a világtalálkozó szervezőinek is – kötelességünk az összetartozást erősíteni, ezért teremtettünk lehetőséget a találkozásra, az egymásra találásra. S ezt kell nekünk évente megismételnünk – mondta többek között Kirsch Attila, majd szép gesztusként egy gyertyát gyújtottak meg a színpadon, és egy perc néma csenddel emlékeztek mindazokra a marosvásárhelyiekre, akik eltávoztak az élők sorából. A Nagy István színművész által ezúttal is profi módon vezetett műsorban felléptek: Kilyén Ilka lányával, Ritziu Ilka Krisztinával virágénekeket adott elő. Molnár Tünde csodálatosan szólaltatta meg a Kultúrpalota nagytermének orgonáját, Boros Emese, Trózner Kincső, Szabó Levente közismert operettslágereket adott elő Ávéd Éva zongorakíséretében, megzenésített versekkel minikoncertezett a Kővirág együttes, az Öves együttes és Kásler Magda csángó népdalokkal állt a közönség elé, Szabadi Nóra, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei musicalrészleteket adtak elő, Vizi Imre két nemzetközi sláger mellett az első – az alkalomhoz igazított – magyar nyelvű szerzeményét is előadta. Közben Kovács Levente – a műsor összeállításánál bábáskodó rendező – rövid előadásában többek között arról beszélt, hogy milyen színházi múltja van Marosvásárhelynek, majd a jelennel kapcsolatosan megjegyezte: jelenleg öt színházi helyszín is van, és örvendetes, hogy a hivatásos társulatok mellett (ide értve a Maros Művészegyüttest, a Művészeti Egyetemet is) számos színjátszó csoport, civil szervezet is létezik, amelyek színvonalas produkciókat mutatnak be. S példaként említette a Művészkuckó legutóbbi előadásában a Valahol Európában musicalben igen nagy sikerrel szereplő párost is, Nemes Tibort és Vajda Borókát, akik – amint Kovács Levente mondta – a szakmában a jövő letéteményesei lehetnek. Az előadás díszmeghívottja Keresztes Ildikó volt, aki, bár közel 30 éve nem él Marosvásárhelyen, innen indult el életpályáján és mindig is marosvásárhelyi maradt. A közismert előadóművész hangulatos koncertje zárta a több mint háromórás műsort, amelynek végén a Himnusz is elhangzott. Ezt követően az Életutak többszólamúsága címen korábban meghirdetett élménybeszámolók következtek. A szervezők lehetőséget adtak bárkinek arra, hogy előzetes bejelentkezés után 3 – 5 perc alatt mondja el a városhoz fűződő élményeit. Öten iratkoztak fel, akikkel a színpadon Sebestyén Mihály és Kirsch Attila beszélgetett. A hosszúra sikeredett gálaműsor miatt alig 50-en voltak kíváncsiak az életutakra. A marosvásárhelyiek első világtalálkozója programjának részeként délután a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground termében Sebestyén Aba színművész előadta Kocsis István A tér című monodrámáját. Vasárnap délelőtt a főtéri Keresztelő Szent János-plébániatemplomban ökumenikus imát tartottak Marosvásárhelyért, amelyen részt vett dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul is, és a találkozó szellemiségében az összetartás gondolatát foglalták bele a hálaadó istentiszteletekbe a Vártemplomban, a Bolyai téri unitárius templomban és a Régi Kórház utcai evangélikus templomban is. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 23.Menetelés a SzékelyföldértIzsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a Kultúrpalotában nemrég tartott gyűlésen kijelentette: a székelyek október 27-i nagy menetelésének a célja lényegében ugyanaz, mint március 10-én Marosvásárhelyen, a székely szabadság napján: tiltakozás a kormány közigazgatási átszervezési terve ellen, és egyben tüntetés az autonóm, egységes és önálló Székelyföldért. – Nem fogadhatjuk el, hogy a Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasszák – jelentette ki. Az SZNT kezdeményezését az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek is felkarolták. Pár nappal a nagy menetelés előtt az előkészületekről kérdeztük ezek képviselőit. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint Marosszékről és Maros megyéből kb. száz autóbusz indul a székelyek vasárnapi nagy menetelésére. – Az SZNT elnöke nem busszal megy, hanem a csütörtökön Makfalváról induló szekér-karavánnal. Van ennek valamiféle üzenete? – Arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy nagyon-nagyon fontos, hogy a székelységnek az életéhez – akinek a legfőbb jövedelemforrása a mezőgazdaság – a 21. század elején is hozzátartozik a ló és a szekér. Ezt annál inkább fontosnak tartjuk, mivel a hagyományos életforma megtartása a megmaradásukat is garantálná. Nem kell a lovaknak és szekereknek eltűnniük, hiszen az igavonó állat tulajdonképpen újratermelődő energia, és a kis székely gazdaságok nem létezhetnek ezek nélkül. Feltették a kérdést, hogy a mai motorizált, modern világban kell-e még használni a lovas szekeret? A válaszom az, hogy igen, hozzátartozik a hagyományos életformához. – Vannak-e visszajelzéseik arra vonatkozóan, hogy a várakozásuknak megfelelő számban vesznek részt a magyarok a nagy menetelésen? – Érkeznek visszajelzések, és ezekből arra következtetünk, hogy sokan leszünk. Bízom abban, hogy sokan jönnek majd kiskocsival, hiszen a kérésünk az volt, hogy mivel az autóbuszpark korlátozott számú, ezt a lehetőséget hagyjuk meg azoknak, akiknek nincs módjuk saját autóval utazni. Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke kérdésünkre elmondta, hogy két autóbuszra érkezett támogatás, adomány jólelkű emberektől, akik így akarták támogatni a menetelést. Ezért sikerült jóval az önköltségi ár alatt, 10 lejben meghatározni az útiköltséget. – És ha többen jelentkeznek? – Ha többen jelentkeznek, akkor lehetőségünkben áll újabb autóbuszokat lefoglalni, de annak ki kell fizetni az önköltségi árát, ami utasonként 50 lej. A Bolyai térről, a Teleki Téka elől indulunk, fél hatkor lesz a gyülekező, tájékoztatott az RMDSZ városi elnöke. Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke elmondta, hogy az EMNT és a Néppárt közösen nyolc autóbuszt indít, és a még fennmaradt helyekre szeretettel várják a jelentkezőket a Klastrom (Mihai Viteazu) utca 40. szám alatti székházukban reggel kilenctől délután három óráig. Iratkozni péntek délig lehet. Megközelítőleg 400-450 emberre számítanak. Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke azzal egészítette ki Cseh Gábor tájékoztatóját, hogy az általuk szervezett autóbuszok a Sportcsarnok elől indulnak. László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője szerint Maros megye jól teljesít. – Sikerül a tervezett buszszámot biztosítani, elkészültek az utaslisták több mint 90 autóbuszra. Jelenleg még dolgozunk azokon az adatokon, amelyek az egyházaktól jönnek be. A mai nap folyamán szeretnénk véglegesíteni, és akkor meglesz a teljes listánk. Számításaink szerint kb. 100 autóbusz indul Marosvásárhelyről és Maros megyéből. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 30.Etnikumközi harmóniát – ne csak szólamok szintjén!Az EMNT és az EMNP kétnyelvű feliratot kér a polgármester irodájára A vasárnapi nagy székely menetelést értékelték tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi vezetői, akik mindenekelőtt Izsák Balázsnak kívánták megköszönni a munkáját és kitartását, de köszönték a pártoknak is a példás összefogást, az egyházak és a média támogatását. Az EMNP és EMNT 120 ezerre saccolja a nagy menetelésen való részvételt. Székely nemzeti pénzügyi alap létrehozását javasolják Az EMNT és EMNP által előzetesen bejelentett nyolc autóbusz helyett tízet indítottak, és többen ajánlkoztak, hogy saját személygépkocsijukkal is szállítanak embereket a nagy menetelésre, mondta Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke. Portik javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács felé, hogy, okulva a közelmúlt történéseiből, hozzanak létre akár árnyékintézményként egy úgynevezett székely nemzeti pénzügyi alapot, és "a nagyobb megmozdulásokon, akár egybanis formában, de történjen adakozás", emellé pedig egy olyan testület felállítását javasolta, "amely a későbbiekben akár a nemzeti bank szerepét is be tudná tölteni egy székely autonóm tartományban. Figyelni tudná a tartomány pénzügyi adminisztrációját, tanácsadást tudna nyújtani a székely autonóm önkormányzatoknak, illetve valós gazdasági adatokat tudna gyűjteni és publikálni a Székelyföld régió gazdasági helyzetéről". Beadvány a polgármesterhez Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke Marosvásárhely polgármesterének kétszínűségére figyelmeztetett, aki csupán a retorika szintjén támogatja a székelyföldi régiót. – Miközben a tavasszal zászlóvivője volt a székelyföldi régió létrejöttének, az SZNT kongresszusán is részt vett, most nem támogatta a Székelyföld autonómiáját, bár elvártuk volna, hogy mellettünk legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy beadvánnyal fordultak a polgármesterhez, aki világszinten is példamutató "etnikumközi harmóniát" hirdet ugyan, de az irodájára csak román nyelven teszi ki a feliratokat. Kérték, hogy "a magyar közösséggel szembeni tisztelete jeléül magyarul is szíveskedjék kihelyezni a feliratot az irodája ajtajára". Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke a zalaegerszegi szimpátiatüntetésről beszélt, ahol a Zalai Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére petíciót fogadtak el, amelyet eljuttattak a román nagykövetségre. Mint mondta, a két szervezet kb. 450 embert utaztatott a székelyek nagy menetelésére. Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője felemelőnek nevezte, hogy az utolsó pillanatban, még szombaton is érkeztek emberek a honosítási irodába, sőt felajánlásokkal is jelentkeztek sokan, akik vállalták, hogy embereket visznek a székelyek nagy menetelésére. Így a tíz autóbusz mellett több tíz autót sikerült indítaniuk. Ugyanakkor sokan részt vállaltak a szállíttatási költségekből is. Kinek szúrja a szemét az EMNP zászlaja? Elmondták, hogy Corneliu Grosu prefektus október 23-ára beszélgetésre hívta Toró T. Tibort, az EMNP elnökét egy átiratban, hogy a székházra kitűzött néppárti zászlóról tárgyaljanak. A Népújság kérdésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egy kormánypárti helyi tanácsos feljelentést tett a helyi rendőrségen a zászló ügyében, kijelentették: – Tudomásunkra jutott, hogy valakinek szúrja a szemét a Néppárt zászlója. Ez nem pártszékház, a zászló, bár az utcai fronton van, magánterületen van kitűzve. Az épület magántulajdon, és bérli az EMNT. A pártnak nincs székháza, várja, hogy a polgármesteri hivatal székházat utaljon ki, hogy hivatalosan is ki tudja tűzni a zászlaját. Emlékezési túra a református és a katolikus temetőben November elsején az EMNT lehetővé teszi, hogy Marosvásárhely híres személyiségeinek sírjánál gyertyagyújtással és egy szál virággal emlékezzenek a református, illetve a katolikus temetőben. Mintegy félórás emlékezési túrát kívánnak indítani. November elsején 17 órakor indulnak a református temető bejáratától. – Ez egy terv része, mert a marosvásárhelyiek világtalálkozóján megfogalmazódott, hogy nagyon sok ember él a nagyvilágban, a sírokat nincs aki gondozza, sok elhanyagolt sír van a temetőkben. Önkénteseinkkel ezeket a sírokat rendben fogjuk tartani, és akik erre igényt tartanak, azoknak segíteni fogunk a sírok rendbetételében nemcsak november elsején, hanem az év minden napján – mondta Kirsch Attila. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 31.Marosvásárhelyen nem veszi le az EMNT a székely zászlótAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete nem fogja levenni székházáról a székely zászlót, mivel az az erdélyi magyarság összetartozásának szimbóluma. Felhívjuk a marosvásárhelyi helyi rendőrség figyelmét, hogy a székely zászló „reklámzászlóvá” való leminősítése az itt élő magyar közösség arculcsapását jelenti, és nincs összhangban sem a román alkotmány 6. cikkelyével, sem a polgármester által állandóan deklarált békés etnikai harmóniával. Felszólítjuk a városvezetést, hogy a város múltjára és az itt élő magyar közösségre való tekintettel tanúsítson kellő tiszteletet a székely zászló iránt. Bár a helyi rendőrség felszólítása egy olyan törvényre vonatkozik, amely kifejezetten a gazdasági-kereskedelmi reklámot hivatott szabályozni – így tehát sem az EMNT, sem az Erdélyi Magyar Néppárt zászlója nem tartozik ebbe a kategóriába –, a romániai joggyakorlat ismeretében úgy döntöttünk, hogy az engedély kiváltásáig eltávolítjuk mindkét zászlót. Tesszük ezt azért is, mert mindannyian tudjuk, hogy ebben az esetben el kell vonatkoztatni mindenféle pártpolitikától és azt az összefogást kell megvalósítani, amely a közelmúltban megvalósult. A székely zászló mindannyiunké és nemzeti identitásunk megőrzését az alkotmány 6. cikkelye biztosítja, miszerint az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az identitásuk megőrzését, kifejezését és fejlesztését. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete arra kéri Marosvásárhely magyar polgárait, hogy tűzzék ki ablakukba a székely zászlót, és a következő héttől ehhez kellő számú zászlót biztosít. Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke Erdély.ma 2013. november 5.Tűzzük ki a székely zászlót!Mózes Edith Bíró Zsolt válasza a helyi rendőrség vezetőjének Ahol tettekre van szükség, ott nem elegendőek a szavak! címszó alatt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke pártja nevében felháborodásának adott hangot, és a székely- magyar közösség elleni tiszteletlenség jeleként értékelte a marosvásárhelyi helyi rendőrség felszólítását, mely szerint a párt Iskola utcai székházának homlokzatára kifüggesztett székely zászlót a reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvény értelmében el kell távolítani. "Az égszínkék mezőben arany csíkkal és a székely szimbólumokkal (a Nap csillagváltozata, illetve a Hold) díszített zászló Székelyföld jelképe, egyben történelmi jelkép, hiszen az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes zászlaja alapján készült. Ezt a zászlót reklámzászlónak minősíteni nemcsak tiszteletlenség, hanem a közösségünket ért provokáció. Az esetet csak súlyosbítja, hogy a marosvásárhelyi magyarok pénzén (is) fenntartott helyi rendőrség nevében, azaz egy olyan közhivatal, mint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala alárendeltségébe tartozó intézmény nevében követik el", olvasható a közleményben. Emlékeztet ugyanakkor, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10-én határozatot hozott a makfalvi községházára kitűzött székely zászló ügyében. A határozat megállapította, hogy a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló egy "történelmi közösség jelképe", és használata nem ütközik törvénybe. Ezek után néhány kérdést intéz az illetékesekhez: * Ilyen körülmények között a helyi magyarság elmondhatja-e, hogy nincs hátrányosan megkülönböztetve? * Mennyire alkalmas a helyi rendőrség vezető tisztségét ellátni az a parancsnok, aki a város magyar közösségét sérti meg? * Milyen megfontolásból, túlbuzgóságból vagy netán politikai megrendelésre született a zászló eltávolítását célzó felszólítás? * Számíthatunk-e a város polgármesterének bocsánatkérésére? A közlemény végül rámutat: "A Magyar Polgári Párt polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai testületileg szavazták meg 2009-ben, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával azt a határozatot, melynek értelmében a székely jelképekre, a himnuszra és a zászlóra mint Székelyföld jelképeire tekintünk, azok használatát minél szélesebb körben szorgalmazzuk. A székely zászlónak tehát ott a helye pártszékházunk homlokzatán!" A közlemény előzménye, amelyről a múlt héten már tájékoztattuk olvasóinkat, az, hogy Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője, az 1994-es 75. sz., Románia zászlajára, himnuszára stb. vonatkozó törvényre hivatkozva, amely szerint Románia zászlóját kötelező módon ki kell tűzni a pártok, szakszervezetek, oktatási és kulturális intézmények homlokzatára, illetve a 2013/185. törvény vonatkozó cikkelyeit idézve, amely szerint reklámzászlók maximum 30 napig tűzhetők ki, átiratban szólította fel a szervezetet, hogy "a felszólítást követő 48 órán belül vegyék le azokat (pl. a székely zászlót)". Ellenkező esetben a törvény által előírt szankcióra, azaz 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő büntetésre számíthatnak. "A székely zászló mindannyiunké!" Hasonló felszólítást kapott, ugyancsak 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírság kilátásba helyezésével az Erdélyi Magyar Néppárt is. A múlt héten, csütörtökön Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi, Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke, Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője, valamint nagyszámú sajtós jelenlétében levette a tanács székházának homlokzatáról az EMNT- és az EMNP-zászlót, azonban a székely lobogó a helyén maradt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében kiemelte: "A székely zászló mindannyiunké, és nemzeti identitásunk megőrzését az alkotmány 6-os cikkelye biztosítja. Eszerint az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az identitásuk megőrzését, kifejezését és fejlesztését". Ugyanakkor arra kérte Marosvásárhely magyar polgárait, tűzzék ki ablakukba a székely zászlót, amelyhez a szervezet kellő számú zászlót biztosít. Népújság (Marosvásárhely) 2013. november 25.Önvédelmi alapot és „nemzeti dac” mozgalmat hoznának létreEgylejesekből hozná létre a közösségi önvédelmet szolgáló alapot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete. Cseh Gábor elnök szerint a „nemzeti dac” mozgalom célja támogatni azokat, akiket törvénytelenül, valamilyen magyar ügy miatt büntetnek meg a hatóságok. „Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa 9000 lejre bírságolta meg a csíkmadarasi polgármestert, Bíró Lászlót a címeres magyar zászló községházára való kitűzése miatt. Mivel ez a lobogó nem Magyarország hivatalos zászlaja, kifüggesztése nem sérti a törvényt. Ellenben mivel a címeres magyar zászló az összmagyarság szimbóluma, a megbírságolás nem a polgármesternek, hanem az erdélyi magyarságnak, mindannyiunknak szól!” – írja szerkesztőségünkbe is eljuttatott, A Székelyek Nagy Fizetelése! című közleményében Cseh Gábor. Hozzátette, az EMNT Maros megyei szervezete gyűjtést szervez a polgármester büntetésének kifizetésére és vállalja annak megyei lebonyolítását. „Minden, magát érintettnek érző személyt arra biztatunk, hogy csakis 1 lejt fizessen be az ilyenformán létrejövő »közösségi önvédelmet szolgáló alapba«. Bátorítjuk ugyanakkor, hogy minden adakozó a nevét vállalva járuljon hozzá a közösségi pénztár létrejöttéhez, hogy a neve megjelenhessen a pénztár átláthatóságát biztosító honlapon. Az 1 lejes korlát egyrészt lehetővé teszi a lehető legszélesebb körű adakozást, ugyanakkor ahány lej összegyűl, annyi támogatója lesz a »nemzeti dac« mozgalomnak. A begyűjtendő összeg csak közösségi önvédelemre, szolidaritásra használható. A létrejövő honlapon naprakész elszámolást biztosítunk, amelynek felügyelésére erdélyi magyar köztiszteletben álló személyiségeket, közösségi szolgálatot teljesítő civil szervezetek képviselőit kérjük fel” – áll a közleményben, amely leszögezi a „nemzeti dac” mozgalom hármas célkitűzését is: „tömegigényt fejezünk ki a nemzeti összefogás érdekében; átlátható önvédelmi alap jön létre a jövőbeni jogi visszaélések kezelésére; megbizonyosodhatunk, hogy nem egyének, hanem tömegek harcolnak jogos követeléseik megvalósításáért”. Az önvédelmi alapba való hozzájárulást Marosvásárhelyen az EMNT székhelyén (Klastrom – Mihai Viteazu utca 40. szám) lehet átadni. Székelyhon.ro 2013. december 23.A támogatással a szeretet zászlaját tűzték kiTöbb mint félmillió forintnyi pénzbeli támogatást ajánlott fel a Tőkés László Alapítvány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Marosvásárhelyen és környékén élő nehéz sorsú családoknak. Támogatásban részesült továbbá az Ady István vezette Szivárvány Alapítvány is. „Rendkívüli ez a mai nap mindannyiunk életében. Egyrészt önöknek, akiket megajándékozunk, másrészt nekünk is, mert segíteni tudunk” – ezekkel a szavakkal köszöntötte hétfőn az egybegyűlteket Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke. A pénzösszeg szétosztásában a történelmi egyházak vezetői segítettek, ugyanis arra kérték fel az elöljárókat, hogy válasszanak ki egy-egy (összesen öt) olyan családot, amely szerintük ezt a pénzösszeget – családonként 50.000 forintot – megérdemli. A szeretetteljes segítési szándékra is emlékezzenek Az EMNT Klastrom utcai székházába a családokat elkísérték az őket ajánló egyházi elöljárók, akik az összeg átadása előtt néhány szóban ismertették, hogy miért éppen a jelenlevőkre esett a választásuk. Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese pártfogoltjai nevében megköszönte a támogatást. Utalt arra az utóbbi hónapokban egyre inkább terjedő felhívásra, hogy minél több helyen tűzzék ki a székely zászlót, majd hozzátette: „ezzel az segéllyel a szeretet zászlaját sikerült kitűzni”. Nagy László püspökhelyettes, a Bolyai téri unitárius egyházközség lelkésze megköszönte a felajánlóknak azt, hogy odafigyelnek azokra, akiknek szükségük van a segítségre, majd kérte a megajándékozottakat, hogy arra a szeretetre emlékezzenek, amellyel az adományozók ezeket az ajándékokat adták. A római katolikus egyház részéről Oláh Dénes főesperest kérték fel egy rászoruló család kiválasztására, ő azonban egyházi teendői miatt nem tudott részt venni az eseményen. A Magyarfülpösön és Szászrégenben szórványkollégiumot működtető Ady István református lelkipásztor három bentlakó gyerekkel és Bodor Vera tanítónővel érkezett. Az általa működtetett alapítvány 280.000 forintot kapott. Az alapítvány vezetője „az ige testté lett” bibliai idézetről osztott meg gondolatokat a jelenlevőkkel. Balázs László, az Erdélyi Magyar Néppárt mezőmadarasi elnöke is elkísérte az általa javasolt családot, aki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Tőkés László a szegények pártfogója. Az ötödik családot Cseh Ágnes tanítónő ajánlotta. Élelemre, villanyra, ballagásra, szemműtétre Az adományok átadása után Bálint Barnit kérdeztük, tudja-e, hogy mi történt velük. A kisgyerek nemleges válaszát követően édesanyja vette át a szót, aki elmondta, hogy élelmet és ruhákat vásárol az adományból. A paniti Máthé család is nagyon örvendett a támogatásnak, terveik szerint ez az összeg új házuk villanyszerelési költségeinek egy részét fedezi majd. A tizenkettedikes Gábos Laura portálunknak azt nyilatkozta: „megtisztelőnek érzem, hogy engem választottak. Nem szándékozom azonnal elkölteni a pénzt, félreteszem a ballagásra.” Balázs László pártfogoltjainak is jól fog majd a támogatás: kisfiuk esedékes szemműtétére teszik félre. Vass Gyopár Székelyhon.ro 2013. december 30.Cseh Gábor: az ember csak akkor érhet el célt, ha cselekszikAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke, Cseh Gábor azzal kezdte az évet, hogy számolta a hónapokat, amíg nyugdíjba vonul. Váratlanul érte, hogy EMNT-elnöknek választották, de vállalta a kihívást és jövőre is sok terve van. „Év elején számoltam a hónapokat, hogy mikor megyek nyugdíjba és azután az unokáimnak és hobbijaimnak, a focinak és a kőszobraimnak szentelek időt. De váratlan fordulat történt az életemben, ugyanis az EMNT Maros megyei elnökének választottak meg, így az elképzelt álmaim szertefoszlottak. Ez egyben nagy kihívás is volt számomra” – ismertette Cseh Gábor, aki szerint az EMNT Maros megyei szervezete a legjobb évét zárta. „Negyvenkét rendezvényünk volt és azt hiszem, országos szinten is magasra emeltük a mércét, ez az egész EMNT-csapat dicsősége. A legfontosabb feladat a közösségépítés megerősítése, a magyar érdekvédelem, a magyar identitástudat ápolása. Én először magyar vagyok, másodszor magyar vagyok, harmadszor is magyar vagyok és utána jöhet a többi. Eképpen gondolkodom és cselekszem”– mondta, majd az idei események közül kiemelte, hogy 23 év után először tartottak rendezvényt Marosvásárhelyen Szent István napján, továbbá létrehozták a Bajnokok, Élsportolók és Sportbarátok Klubját (BÉSK), valamint nemzeti önvédelmi alapot. „Jó volt látni, hogy 23 év után ébredezik a magyarság Csipkerózsika-álmából és bebizonyosodott, hogy az elmúlt évek balettlépések politikájának szomorú eredményei vannak. 2014 harcos évnek ígérkezik, amikor az erdélyi magyarságnak végre a sarkára kell állnia, mert aki nem tud harcolni nemzeti ügyei érdekében, az csak rabszolgának jó. Ugyanakkor felhívást intézek politikai pártjaink irányában (RMDSZ, EMNP és MPP), hogy tegyék félre a makacs »Keraban-politizálást«, és lássák be, hogy csak az Erdélyi Magyar Összefogásban van jövő” – vázolta Cseh Gábor. A jövő évben folytatják a Magyar Állampolgárok Klubjának (MÁK), valamint a BÉSK működtetését, ismét kezdeményezik a Zalaegerszeg-kártya mintájára a Marosvásárhely-kártya bevezetését, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését. Gáspár Botond Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
